Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- tanszek:oktatas:muszaki_informatika:halozatok [2024/03/05 20:08]
knehez [Dinamikus és Statikus IP Címek]
+++ tanszek:oktatas:muszaki_informatika:halozatok [2024/03/13 10:58] (aktuális)
knehez [C Osztály]
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
+====== Hálózatok összefoglaló ======
 ===== Hálózati szabványok =====
@@ Sor 57: / Sor 58: @@
     * **Dinamikus IP címek**: A Dinamikus Host Konfigurációs Protokoll (DHCP) segítségével automatikusan kiosztott címek, amelyek idővel megváltozhatnak. Ezeket általában otthoni és vállalati hálózatokban használják, ahol nincs szükség minden eszköz állandó címzésére.
-====== IPv4 Címosztályok ======
+===== A Hálózati Maszk =====
+A **hálózati maszk** kulcsfontosságú eszköz a hálózati címzés és alhálózatok szervezésében. Egy IP cím és a hozzá tartozó alhálózati maszk együtt határozza meg, hogy az adott eszköz mely hálózaton található.
+==== Példa ====
+Vegyük példának a **192.168.1.0/24** hálózati címet és az ahhoz tartozó alhálózati maszkot.
+  * **IP Cím**: ''192.168.1.0''
+  * **Jelölés**: ''/24''
+  * **Alhálózati Maszk**: ''255.255.255.0''
+Ebben a példában a ''/24'' jelölés azt mutatja, hogy az első 24 bit a hálózati címet jelöli (azaz az első három oktett), míg a maradék 8 bit (az utolsó oktett) a hostok címzésére szolgál a hálózaton belül.
+==== Hogyan Működik ====
+  * Az **192.168.1.0/24** hálózati cím azt jelenti, hogy a hálózat az ''192.168.1.X'' formátumú címeket tartalmazza, ahol ''X'' 0 és 255 között változhat.
+  * A **255.255.255.0** alhálózati maszk használatával a hálózat azonosításához a cím első három oktettjét használjuk, míg a negyedik oktett a hálózaton belüli eszközök (hostok) számára van fenntartva.
+  * Ez lehetővé teszi maximum 254 eszköz (1-től 254-ig, mivel a 0 a hálózati címet, míg a 255 a broadcast címet jelöli) címzését ezen a hálózaton.
+===== IPv4 Címosztályok =====
 Az **IPv4 címosztályok** rendszere lehetővé teszi az IP címek csoportosítását hálózati méret és funkció alapján. Öt fő címosztály van, A-tól E-ig, amelyeket az IP címek első néhány bitje alapján különböztetünk meg.
@@ Sor 63: / Sor 85: @@
 ==== A Osztály ====
   * Első bit: **0**
-  * Cím tartomány: **0.0.0.0 - 127.255.255.255**
+  * Cím tartomány: **0**.0.0.0 - **127**.255.255.255
   * Alkalmazás: Nagy hálózatok, ahol sok hálózati eszköz van.
-  * Példa: ''10.0.0.1'' egy A osztályú privát cím.
+  * Példa: ''10.0.0.1'' egy A osztályú privát cím. A 10-el kezdődő címek speciálisak, csak az alhálózatban használhatók.
+  * Egyszerűen úgy értelmezhetjük, hogy az első számjegy fix, az utána következő 3 számjegy szabadon kiadható az eszközöknek. ~2^24 db eszközt tudunk megkülönböztetni.
 ==== B Osztály ====
   * Első két bit: **10**
-  * Cím tartomány: **128.0.0.0 - 191.255.255.255**
+  * Cím tartomány: **128.0**.0.0 - **191.255**.255.255
   * Alkalmazás: Közepes méretű hálózatok, például egyetemek és nagyobb vállalatok.
   * Példa: ''172.16.0.1'' egy B osztályú privát cím.
+  * Egyszerűen úgy értelmezhetjük, hogy az első **két számjegy** fix, az utána következő 2 számjegy szabadon kiadható az eszközöknek, így ~2^16 = 65535 egyedi eszközünk lehet.
 ==== C Osztály ====
   * Első három bit: **110**
-  * Cím tartomány: **192.0.0.0 - 223.255.255.255**
+  * Cím tartomány: **192.0.0**.0 - **223.255.255**.255
   * Alkalmazás: Kis hálózatok, mint például kisvállalati hálózatok.
   * Példa: ''192.168.1.1'' egy C osztályú privát cím.
+  * Egyszerűen úgy értelmezhetjük, hogy az első **három számjegy** fix, az utána következő 1 számjegy szabadon kiadható az eszközöknek, így 255 egyedi eszközünk lehet.
 ==== D Osztály ====
@@ Sor 83: / Sor 109: @@
   * Cím tartomány: **224.0.0.0 - 239.255.255.255**
   * Alkalmazás: Multicast címzésre használják, nem egyedi eszközök címzésére.
-  * Példa: ''224.0.0.1'' multicast cím, amit például csoportos kommunikációra használhatnak.
+  * Példa: ''224.0.0.1'' multicast cím, amit például csoportos kommunikációra használhatnak, azaz több eszköznek is lehet ez az IP címe és így egy csoportot alkotnak.
 ==== E Osztály ====
@@ Sor 93: / Sor 119: @@
 Ezek az osztályok segítenek meghatározni az alapértelmezett alhálózati maszkot és a rendelkezésre álló hálózati és vendég (host) címek számát minden egyes osztályban. Azonban, az IP címek hatékonyabb használata és a címhiány kezelése érdekében a modern hálózatokban ma már széles körben az **CIDR** (Classless Inter-Domain Routing) módszert használják.
-==== Példa a címzésre ====
+=== CIDR Példa 1. ===
+A **CIDR** (Classless Inter-Domain Routing) egy flexibilis hálózati címzési módszer, amely lehetővé teszi az IP címek hatékonyabb felhasználását, és megkönnyíti az IP címek aggregálását. A CIDR jelölés egy ''IP cím/bit hosszúságú prefix'' formátumot használ, ahol a prefix meghatározza az alhálózati maszkot.
 Tegyük fel, hogy egy tanszéki hálózatot szeretnénk konfigurálni az alábbi specifikációkkal:
-  * Hálózati cím: **192.168.1.0/24**
+  * Hálózati cím: **192.168.1.0/24** - binárisan: ''11000000.10101000.00000001.xxxxxxxx'' az x helyére bármilyen bit jöhet a többi viszont fix.
 Ebben a példában a ''/24'' azt jelenti, hogy az első 24 bit a hálózati részhez tartozik (azaz 255.255.255.0 alhálózati maszk), ami 256 lehetséges címet biztosít (0-tól 255-ig) az egyes eszközöknek, de csak 254-et használhatunk eszközök számára, mivel a hálózati cím (''192.168.1.0'') és a broadcast cím (''192.168.1.255'') nem használható eszközök számára.
@@ Sor 106: / Sor 134: @@
   * A többi eszköz **dinamikus IP címeket** kap a DHCP szervertől az ''192.168.1.4 - 192.168.1.254'' tartományban.
+=== CIDR Példa 2. ===
+Tegyük fel, hogy rendelkezünk a **192.168.100.0/24** címtartománnyal, és szeretnénk ezt felosztani négy egyenlő méretű alhálózatra az alábbiak szerint:
+  * Alhálózat 1: **192.168.100.0/26**
+    - Tartomány: ''192.168.100.0 - 192.168.100.63''
+    - Felhasználható címek: 62 (64-ből 2 cím a hálózati cím és a broadcast cím miatt)
+    - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.00xxxxxx'', ahol az x helyére bármilyen bit jöhet, de a többi fix.
+  * Alhálózat 2: **192.168.100.64/26**
+    - Tartomány: ''192.168.100.64 - 192.168.100.127''
+    - Felhasználható címek: 62
+    - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.01xxxxxx''
+  * Alhálózat 3: **192.168.100.128/26**
+    - Tartomány: ''192.168.100.128 - 192.168.100.191''
+    - Felhasználható címek: 62
+    - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.10xxxxxx''
+  * Alhálózat 4: **192.168.100.192/26**
+    - Tartomány: ''192.168.100.192 - 192.168.100.255''
+    - Felhasználható címek: 62
+    - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.11xxxxxx''
+Ez a felosztás lehetővé teszi, hogy a teljes /24-es címtartományt négy kisebb, egyenlő méretű /26-os alhálózatra osztjuk, maximalizálva ezzel a címek hasznosítását.
+==== CIDR Előnyei ====
+  * **Hatékonyság**: Lehetővé teszi az IP címek spórolósabb felhasználását.
+  * **Rugalmas hálózattervezés**: Támogatja a különböző méretű alhálózatok létrehozását az igényeknek megfelelően.
+  * **Egyszerűbb útválasztás**: Csökkenti az útválasztó táblák méretét azáltal, hogy összevonja a címeket.
+A CIDR bevezetése jelentősen javította az internetes címzés hatékonyságát, és segített késleltetni az IPv4 címek kimerülését, miközben átmenetet biztosít az IPv6 szélesebb körű bevezetéséhez.
 ==== Alhálózatok ====
@@ Sor 115: / Sor 177: @@
 Ez a felosztás lehetővé teszi a hálózati forgalom szervezését és kezelését, valamint növeli a biztonságot azáltal, hogy elkülöníti a szervereket a többi eszköztől.
+====== DNS (Domain Name System) és Névfeloldás ======
+A **DNS (Domain Name System)** az az eljárás, amely az ember által olvasható domain neveket IP címekre fordítja le, lehetővé téve az internetes erőforrások könnyebb elérését. A DNS-t gyakran az internet "telefonkönyveként" is emlegetik, mivel összekapcsolja a weboldalak neveit azoknak a szervereknek az IP címével, ahol az adott oldalak tárolva vannak.
+==== Működés ====
+Amikor egy felhasználó beír egy webcímet a böngészőjébe, a DNS szerverek hálózata lép működésbe a következőképpen:
+  - A böngésző először ellenőrzi a helyi gyorsítótárát, hogy korábban feloldotta-e már az adott nevet.
+  - Ha nem található a gyorsítótárban, a kérés továbbítódik a konfigurált DNS szerverre (általában az internet-szolgáltató DNS szervere).
+  - A DNS szerver keres egy megfelelő rekordot a kérésnek, ami tartalmazza a keresett domain név IP címét.
+  - Ha a DNS szerver nem rendelkezik a kért információval, további DNS szervereket kérdez meg, amíg meg nem találja a szükséges adatot.
+  - Amint megkapja az IP címet, a DNS szerver visszaküldi azt a böngészőnek, ami ezután kapcsolatot létesít a szerver IP címével, hogy letöltse és megjelenítse a weboldalt.
+==== Példa ====
+Tegyük fel, hogy egy felhasználó meg szeretné nyitni a ''www.pelda.hu'' weboldalt:
+  * A felhasználó böngészője elküldi a DNS lekérdezést a konfigurált DNS szerverre.
+  * A DNS szerver ellenőrzi saját rekordjait. Ha nem találja meg a ''www.pelda.hu'' domainhez tartozó IP címet, további DNS szervereket kérdez meg.
+  * Amint megtalálja a ''www.pelda.hu'' domainhez tartozó IP címet (például ''203.0.113.45''), a DNS szerver visszaküldi ezt az információt a felhasználó böngészőjének.
+  * A böngésző ekkor kapcsolatot létesít a ''203.0.113.45'' IP címen található szerverrel, és letölti a weboldal tartalmát a megjelenítéshez.
+====== NAT (Network Address Translation) ======
+A **NAT (Network Address Translation)** egy technológia, amely lehetővé teszi több eszköz számára, hogy egyetlen nyilvános IP címet használjanak az interneten való kommunikációra, miközben minden eszköz saját egyedi privát IP címmel rendelkezik a helyi hálózaton belül.
+==== Működése ====
+  - **1. Lépés: Privát Hálózat**: Egy otthoni vagy vállalati hálózaton belül minden eszköz egyedi privát IP címet kap, amely csak ezen a hálózaton belül érvényes. Például, egy router által kiosztott IP címek lehetnek ''192.168.1.2'', ''192.168.1.3'', stb.
+  - **2. Lépés: Internetes Kommunikáció**: Amikor egy belső eszköz szeretne kommunikálni az interneten keresztül, a kéréseket a hálózati routeren keresztül továbbítja, amely NAT-ot alkalmaz.
+  - **3. Lépés: Címfordítás**: A router, amely NAT funkciót végez, lefordítja a belső privát IP címet egy nyilvános IP címre, amelyet az interneten keresztül kommunikálva használ. A kimenő adatcsomagok forráscímét a router nyilvános IP címére módosítja, és nyomon követi, hogy mely belső eszköz küldte a kérést.
+  - **4. Lépés: Válasz Fogadása**: Amikor az internetről válasz érkezik, a router a **NAT táblázatot** használva meghatározza, hogy melyik belső eszköznek szánták a választ, és ennek megfelelően továbbítja a csomagot az eredeti privát IP címre.
+==== Példa ====
+  * Egy belső eszköz privát IP címe: ''192.168.1.2''
+  * A router nyilvános IP címe: ''203.0.113.5''
+  * Amikor a ''192.168.1.2'' IP című eszköz küld egy kérést az internetre, a router a NAT segítségével a saját nyilvános IP címére (''203.0.113.5'') módosítja a kérés forráscímét.
+  * Az internetről érkező választ a router a NAT táblázat alapján a ''192.168.1.2'' című eszköznek továbbítja.
+Ez a folyamat biztosítja, hogy több eszköz is megoszthasson egy nyilvános IP címet az interneten való kommunikációra, miközben megőrzi a hálózat biztonságát és segít kezelni az IP címek korlátozott készletét.

Institute of Inf. Tech. - Informatikai intézet

Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen

Különbségek

Eszközök az oldalon