A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.
Előző változat mindkét oldalon Előző változat Következő változat | Előző változat | ||
tanszek:oktatas:muszaki_informatika:halozatok [2024/03/05 20:12] knehez [C Osztály] |
tanszek:oktatas:muszaki_informatika:halozatok [2024/03/13 10:58] (aktuális) knehez [C Osztály] |
||
---|---|---|---|
Sor 1: | Sor 1: | ||
+ | ====== Hálózatok összefoglaló ====== | ||
===== Hálózati szabványok ===== | ===== Hálózati szabványok ===== | ||
Sor 56: | Sor 57: | ||
* **Dinamikus IP címek**: A Dinamikus Host Konfigurációs Protokoll (DHCP) segítségével automatikusan kiosztott címek, amelyek idővel megváltozhatnak. Ezeket általában otthoni és vállalati hálózatokban használják, ahol nincs szükség minden eszköz állandó címzésére. | * **Dinamikus IP címek**: A Dinamikus Host Konfigurációs Protokoll (DHCP) segítségével automatikusan kiosztott címek, amelyek idővel megváltozhatnak. Ezeket általában otthoni és vállalati hálózatokban használják, ahol nincs szükség minden eszköz állandó címzésére. | ||
+ | |||
+ | ===== A Hálózati Maszk ===== | ||
+ | |||
+ | A **hálózati maszk** kulcsfontosságú eszköz a hálózati címzés és alhálózatok szervezésében. Egy IP cím és a hozzá tartozó alhálózati maszk együtt határozza meg, hogy az adott eszköz mely hálózaton található. | ||
+ | |||
+ | ==== Példa ==== | ||
+ | |||
+ | Vegyük példának a **192.168.1.0/24** hálózati címet és az ahhoz tartozó alhálózati maszkot. | ||
+ | |||
+ | * **IP Cím**: ''192.168.1.0'' | ||
+ | * **Jelölés**: ''/24'' | ||
+ | * **Alhálózati Maszk**: ''255.255.255.0'' | ||
+ | |||
+ | Ebben a példában a ''/24'' jelölés azt mutatja, hogy az első 24 bit a hálózati címet jelöli (azaz az első három oktett), míg a maradék 8 bit (az utolsó oktett) a hostok címzésére szolgál a hálózaton belül. | ||
+ | |||
+ | ==== Hogyan Működik ==== | ||
+ | |||
+ | * Az **192.168.1.0/24** hálózati cím azt jelenti, hogy a hálózat az ''192.168.1.X'' formátumú címeket tartalmazza, ahol ''X'' 0 és 255 között változhat. | ||
+ | * A **255.255.255.0** alhálózati maszk használatával a hálózat azonosításához a cím első három oktettjét használjuk, míg a negyedik oktett a hálózaton belüli eszközök (hostok) számára van fenntartva. | ||
+ | * Ez lehetővé teszi maximum 254 eszköz (1-től 254-ig, mivel a 0 a hálózati címet, míg a 255 a broadcast címet jelöli) címzését ezen a hálózaton. | ||
+ | |||
===== IPv4 Címosztályok ===== | ===== IPv4 Címosztályok ===== | ||
Sor 63: | Sor 85: | ||
==== A Osztály ==== | ==== A Osztály ==== | ||
* Első bit: **0** | * Első bit: **0** | ||
- | * Cím tartomány: **0.0.0.0 - 127.255.255.255** | + | * Cím tartomány: **0**.0.0.0 - **127**.255.255.255 |
* Alkalmazás: Nagy hálózatok, ahol sok hálózati eszköz van. | * Alkalmazás: Nagy hálózatok, ahol sok hálózati eszköz van. | ||
* Példa: ''10.0.0.1'' egy A osztályú privát cím. A 10-el kezdődő címek speciálisak, csak az alhálózatban használhatók. | * Példa: ''10.0.0.1'' egy A osztályú privát cím. A 10-el kezdődő címek speciálisak, csak az alhálózatban használhatók. | ||
Sor 70: | Sor 92: | ||
==== B Osztály ==== | ==== B Osztály ==== | ||
* Első két bit: **10** | * Első két bit: **10** | ||
- | * Cím tartomány: **128.0.0.0 - 191.255.255.255** | + | * Cím tartomány: **128.0**.0.0 - **191.255**.255.255 |
* Alkalmazás: Közepes méretű hálózatok, például egyetemek és nagyobb vállalatok. | * Alkalmazás: Közepes méretű hálózatok, például egyetemek és nagyobb vállalatok. | ||
* Példa: ''172.16.0.1'' egy B osztályú privát cím. | * Példa: ''172.16.0.1'' egy B osztályú privát cím. | ||
Sor 78: | Sor 100: | ||
==== C Osztály ==== | ==== C Osztály ==== | ||
* Első három bit: **110** | * Első három bit: **110** | ||
- | * Cím tartomány: **192.0.0.0 - 223.255.255.255** | + | * Cím tartomány: **192.0.0**.0 - **223.255.255**.255 |
* Alkalmazás: Kis hálózatok, mint például kisvállalati hálózatok. | * Alkalmazás: Kis hálózatok, mint például kisvállalati hálózatok. | ||
* Példa: ''192.168.1.1'' egy C osztályú privát cím. | * Példa: ''192.168.1.1'' egy C osztályú privát cím. | ||
Sor 87: | Sor 109: | ||
* Cím tartomány: **224.0.0.0 - 239.255.255.255** | * Cím tartomány: **224.0.0.0 - 239.255.255.255** | ||
* Alkalmazás: Multicast címzésre használják, nem egyedi eszközök címzésére. | * Alkalmazás: Multicast címzésre használják, nem egyedi eszközök címzésére. | ||
- | * Példa: ''224.0.0.1'' multicast cím, amit például csoportos kommunikációra használhatnak. | + | * Példa: ''224.0.0.1'' multicast cím, amit például csoportos kommunikációra használhatnak, azaz több eszköznek is lehet ez az IP címe és így egy csoportot alkotnak. |
==== E Osztály ==== | ==== E Osztály ==== | ||
Sor 97: | Sor 119: | ||
Ezek az osztályok segítenek meghatározni az alapértelmezett alhálózati maszkot és a rendelkezésre álló hálózati és vendég (host) címek számát minden egyes osztályban. Azonban, az IP címek hatékonyabb használata és a címhiány kezelése érdekében a modern hálózatokban ma már széles körben az **CIDR** (Classless Inter-Domain Routing) módszert használják. | Ezek az osztályok segítenek meghatározni az alapértelmezett alhálózati maszkot és a rendelkezésre álló hálózati és vendég (host) címek számát minden egyes osztályban. Azonban, az IP címek hatékonyabb használata és a címhiány kezelése érdekében a modern hálózatokban ma már széles körben az **CIDR** (Classless Inter-Domain Routing) módszert használják. | ||
- | ==== Példa a címzésre ==== | + | === CIDR Példa 1. === |
+ | |||
+ | A **CIDR** (Classless Inter-Domain Routing) egy flexibilis hálózati címzési módszer, amely lehetővé teszi az IP címek hatékonyabb felhasználását, és megkönnyíti az IP címek aggregálását. A CIDR jelölés egy ''IP cím/bit hosszúságú prefix'' formátumot használ, ahol a prefix meghatározza az alhálózati maszkot. | ||
Tegyük fel, hogy egy tanszéki hálózatot szeretnénk konfigurálni az alábbi specifikációkkal: | Tegyük fel, hogy egy tanszéki hálózatot szeretnénk konfigurálni az alábbi specifikációkkal: | ||
- | * Hálózati cím: **192.168.1.0/24** | + | * Hálózati cím: **192.168.1.0/24** - binárisan: ''11000000.10101000.00000001.xxxxxxxx'' az x helyére bármilyen bit jöhet a többi viszont fix. |
Ebben a példában a ''/24'' azt jelenti, hogy az első 24 bit a hálózati részhez tartozik (azaz 255.255.255.0 alhálózati maszk), ami 256 lehetséges címet biztosít (0-tól 255-ig) az egyes eszközöknek, de csak 254-et használhatunk eszközök számára, mivel a hálózati cím (''192.168.1.0'') és a broadcast cím (''192.168.1.255'') nem használható eszközök számára. | Ebben a példában a ''/24'' azt jelenti, hogy az első 24 bit a hálózati részhez tartozik (azaz 255.255.255.0 alhálózati maszk), ami 256 lehetséges címet biztosít (0-tól 255-ig) az egyes eszközöknek, de csak 254-et használhatunk eszközök számára, mivel a hálózati cím (''192.168.1.0'') és a broadcast cím (''192.168.1.255'') nem használható eszközök számára. | ||
Sor 110: | Sor 134: | ||
| | ||
* A többi eszköz **dinamikus IP címeket** kap a DHCP szervertől az ''192.168.1.4 - 192.168.1.254'' tartományban. | * A többi eszköz **dinamikus IP címeket** kap a DHCP szervertől az ''192.168.1.4 - 192.168.1.254'' tartományban. | ||
+ | |||
+ | === CIDR Példa 2. === | ||
+ | |||
+ | Tegyük fel, hogy rendelkezünk a **192.168.100.0/24** címtartománnyal, és szeretnénk ezt felosztani négy egyenlő méretű alhálózatra az alábbiak szerint: | ||
+ | |||
+ | * Alhálózat 1: **192.168.100.0/26** | ||
+ | - Tartomány: ''192.168.100.0 - 192.168.100.63'' | ||
+ | - Felhasználható címek: 62 (64-ből 2 cím a hálózati cím és a broadcast cím miatt) | ||
+ | - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.00xxxxxx'', ahol az x helyére bármilyen bit jöhet, de a többi fix. | ||
+ | |||
+ | * Alhálózat 2: **192.168.100.64/26** | ||
+ | - Tartomány: ''192.168.100.64 - 192.168.100.127'' | ||
+ | - Felhasználható címek: 62 | ||
+ | - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.01xxxxxx'' | ||
+ | |||
+ | * Alhálózat 3: **192.168.100.128/26** | ||
+ | - Tartomány: ''192.168.100.128 - 192.168.100.191'' | ||
+ | - Felhasználható címek: 62 | ||
+ | - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.10xxxxxx'' | ||
+ | |||
+ | * Alhálózat 4: **192.168.100.192/26** | ||
+ | - Tartomány: ''192.168.100.192 - 192.168.100.255'' | ||
+ | - Felhasználható címek: 62 | ||
+ | - binárisan: ''11000000.10101000.01100100.11xxxxxx'' | ||
+ | |||
+ | Ez a felosztás lehetővé teszi, hogy a teljes /24-es címtartományt négy kisebb, egyenlő méretű /26-os alhálózatra osztjuk, maximalizálva ezzel a címek hasznosítását. | ||
+ | |||
+ | ==== CIDR Előnyei ==== | ||
+ | |||
+ | * **Hatékonyság**: Lehetővé teszi az IP címek spórolósabb felhasználását. | ||
+ | * **Rugalmas hálózattervezés**: Támogatja a különböző méretű alhálózatok létrehozását az igényeknek megfelelően. | ||
+ | * **Egyszerűbb útválasztás**: Csökkenti az útválasztó táblák méretét azáltal, hogy összevonja a címeket. | ||
+ | |||
+ | A CIDR bevezetése jelentősen javította az internetes címzés hatékonyságát, és segített késleltetni az IPv4 címek kimerülését, miközben átmenetet biztosít az IPv6 szélesebb körű bevezetéséhez. | ||
==== Alhálózatok ==== | ==== Alhálózatok ==== | ||
Sor 119: | Sor 177: | ||
Ez a felosztás lehetővé teszi a hálózati forgalom szervezését és kezelését, valamint növeli a biztonságot azáltal, hogy elkülöníti a szervereket a többi eszköztől. | Ez a felosztás lehetővé teszi a hálózati forgalom szervezését és kezelését, valamint növeli a biztonságot azáltal, hogy elkülöníti a szervereket a többi eszköztől. | ||
+ | |||
+ | ====== DNS (Domain Name System) és Névfeloldás ====== | ||
+ | |||
+ | A **DNS (Domain Name System)** az az eljárás, amely az ember által olvasható domain neveket IP címekre fordítja le, lehetővé téve az internetes erőforrások könnyebb elérését. A DNS-t gyakran az internet "telefonkönyveként" is emlegetik, mivel összekapcsolja a weboldalak neveit azoknak a szervereknek az IP címével, ahol az adott oldalak tárolva vannak. | ||
+ | |||
+ | ==== Működés ==== | ||
+ | |||
+ | Amikor egy felhasználó beír egy webcímet a böngészőjébe, a DNS szerverek hálózata lép működésbe a következőképpen: | ||
+ | |||
+ | - A böngésző először ellenőrzi a helyi gyorsítótárát, hogy korábban feloldotta-e már az adott nevet. | ||
+ | - Ha nem található a gyorsítótárban, a kérés továbbítódik a konfigurált DNS szerverre (általában az internet-szolgáltató DNS szervere). | ||
+ | - A DNS szerver keres egy megfelelő rekordot a kérésnek, ami tartalmazza a keresett domain név IP címét. | ||
+ | - Ha a DNS szerver nem rendelkezik a kért információval, további DNS szervereket kérdez meg, amíg meg nem találja a szükséges adatot. | ||
+ | - Amint megkapja az IP címet, a DNS szerver visszaküldi azt a böngészőnek, ami ezután kapcsolatot létesít a szerver IP címével, hogy letöltse és megjelenítse a weboldalt. | ||
+ | |||
+ | ==== Példa ==== | ||
+ | |||
+ | Tegyük fel, hogy egy felhasználó meg szeretné nyitni a ''www.pelda.hu'' weboldalt: | ||
+ | |||
+ | * A felhasználó böngészője elküldi a DNS lekérdezést a konfigurált DNS szerverre. | ||
+ | * A DNS szerver ellenőrzi saját rekordjait. Ha nem találja meg a ''www.pelda.hu'' domainhez tartozó IP címet, további DNS szervereket kérdez meg. | ||
+ | * Amint megtalálja a ''www.pelda.hu'' domainhez tartozó IP címet (például ''203.0.113.45''), a DNS szerver visszaküldi ezt az információt a felhasználó böngészőjének. | ||
+ | * A böngésző ekkor kapcsolatot létesít a ''203.0.113.45'' IP címen található szerverrel, és letölti a weboldal tartalmát a megjelenítéshez. | ||
+ | |||
+ | ====== NAT (Network Address Translation) ====== | ||
+ | |||
+ | A **NAT (Network Address Translation)** egy technológia, amely lehetővé teszi több eszköz számára, hogy egyetlen nyilvános IP címet használjanak az interneten való kommunikációra, miközben minden eszköz saját egyedi privát IP címmel rendelkezik a helyi hálózaton belül. | ||
+ | |||
+ | ==== Működése ==== | ||
+ | |||
+ | - **1. Lépés: Privát Hálózat**: Egy otthoni vagy vállalati hálózaton belül minden eszköz egyedi privát IP címet kap, amely csak ezen a hálózaton belül érvényes. Például, egy router által kiosztott IP címek lehetnek ''192.168.1.2'', ''192.168.1.3'', stb. | ||
+ | |||
+ | - **2. Lépés: Internetes Kommunikáció**: Amikor egy belső eszköz szeretne kommunikálni az interneten keresztül, a kéréseket a hálózati routeren keresztül továbbítja, amely NAT-ot alkalmaz. | ||
+ | |||
+ | - **3. Lépés: Címfordítás**: A router, amely NAT funkciót végez, lefordítja a belső privát IP címet egy nyilvános IP címre, amelyet az interneten keresztül kommunikálva használ. A kimenő adatcsomagok forráscímét a router nyilvános IP címére módosítja, és nyomon követi, hogy mely belső eszköz küldte a kérést. | ||
+ | |||
+ | - **4. Lépés: Válasz Fogadása**: Amikor az internetről válasz érkezik, a router a **NAT táblázatot** használva meghatározza, hogy melyik belső eszköznek szánták a választ, és ennek megfelelően továbbítja a csomagot az eredeti privát IP címre. | ||
+ | |||
+ | ==== Példa ==== | ||
+ | |||
+ | * Egy belső eszköz privát IP címe: ''192.168.1.2'' | ||
+ | * A router nyilvános IP címe: ''203.0.113.5'' | ||
+ | * Amikor a ''192.168.1.2'' IP című eszköz küld egy kérést az internetre, a router a NAT segítségével a saját nyilvános IP címére (''203.0.113.5'') módosítja a kérés forráscímét. | ||
+ | * Az internetről érkező választ a router a NAT táblázat alapján a ''192.168.1.2'' című eszköznek továbbítja. | ||
+ | |||
+ | Ez a folyamat biztosítja, hogy több eszköz is megoszthasson egy nyilvános IP címet az interneten való kommunikációra, miközben megőrzi a hálózat biztonságát és segít kezelni az IP címek korlátozott készletét. | ||