==== 1. pelda ====
Osztalyzat meghatarozasa pontszambol (if-else, switch, for, vektor):
<sxh c>
    #include <stdio.h>
    
    float pontszam[30];  // a hallgatok elert pontszamai
    int osztalyzat[30];  //index 0-29 kozott lehet
    
    main()
    {
        int i, letszam, szumma;
    
        printf("    Osztalyzatmeghatarozas az elert pontszam alapjan");
        printf("\n   es osztalyatlag szamitasa.\n\n");
        printf("Az osztalyletszam=");
        scanf("%d",&letszam);
        
        // Elert pontszamok bekerese:
        for ( i = 0; i<letszam; i++ )
        {
            printf("\nAz %d. tanulo pontszama=", i+1);
            scanf("%f",&pontszam[i]);
        }
        
        // Osztalyzatok szamitasa:
        for ( i = 0 ; i<letszam; i++)
        {
            // ez a kapcsos blokkzarojel-par elmaradhatna most
            if ( pontszam[i] >= 90 )
                osztalyzat[i] = 5;
            else if (pontszam[i] >= 77 )
                osztalyzat[i] = 4;
            else if (pontszam[i] >= 67 )
                osztalyzat[i] = 3;
            else if (pontszam[i] >= 51 )
                osztalyzat[i] = 2;
            else
                osztalyzat[i] = 1;
        }
        
        // Osztalyzatok kiiratasa es az atlagszamitas elokeszitese:    
        for ( i = 0, szumma = 0; i<letszam; i++ )
        {
            printf("\nA %d. hallgato osztalyzata= ", i+1);
            switch (osztalyzat[i])
            {
            case 1:
                printf("elegtelen");
                break;
            case 2:
                printf("elegseges");
                break;
            case 3:
                printf("kozepes");
                break;
            case 4:
                printf("jo");
                break;
            case 5:
                printf("jeles");
                break;
            }
            szumma += osztalyzat[i];          // szumma = szumma + osztalyzat[i];
        }
    
        //  Az atlag kiszamitasa kiiratas kozben:   (double) nelkul egeszosztas lenne
        printf("\n\nAz osztalyatlag= %5.2lf", szumma / (double)letszam );
    }
</sxh>

==== 2. példa ====


"Indul a gorog aludni", szovegforditos jatek: karaktervektor, while.
<sxh c>
    #include <stdio.h>
    
    main()
    {
        char mondat[80];
        char forditott[80];
        int i, hossz;
    
        printf("Mondatfordito jatek\n\n");
        printf("Add meg a mondatot:\n");
        gets(mondat);   // mondat maga egy cim, egy konstans mutatoertek
        // scanf-fel csak szokoz nelkuli szoveget tudnank bevenni
        // Biztos, ami biztos, feltoltjuk \0 karakterekkel a forditott vektort:
        for ( i = 0; i<80 ; i++ )
        {
            forditott[i] = '\0';        
        }
        
        // Megallapitjuk a mondat hosszat (mert meg nem ismerjuk az strlen() fv-t,
        // es hogy gyakoroljuk a while utasitast is:
        hossz = 0;
        while ( mondat[hossz] != '\0' )   // vagy egyszeruen (mondat[hossz])
        {
            hossz++;
        }
        
        // Mondatforditas, ugyelve a mondatzaro \0 karakterre:
        for ( i = 0; i < hossz; i++)
        {
            forditott[i] = mondat[hossz-i-1]; // (hossz-1) az utolso betu indexe
        }
        // Kiiratas:
        printf("\nA forditott mondat:\n%s",forditott);
    }
</sxh>

==== 3. példa ====


Sztringek kozott nincs ertelmezve az ertekadas, nekunk kell beturol-beture atmasolni. A do-while eppen megfelel.
<sxh c>
    #include <stdio.h>
    
    main()
    {
        char eredeti[80];
        char masolat[80];
        int i;
    
        printf("Szovegvaltozo tartalmanak atadasa egy masik szovegvaltozo reszere\n");
        printf("\nAz eredeti szoveg:\n");
        gets(eredeti); // itt nem kell az & operator, mert 'eredeti' maga egy pointer is egyben
        printf("\nA masolat vektor tartalma masolas elott:\n %s", masolat);
        // a do-while ciklus idealis, mert legalabb a \0 karaktert at kell masolni:
        i = -1;
        do
        {
            i++;
            masolat[i] = eredeti[i];
        }
        while ( eredeti[i] != '\0' ) ;  // vagy egyszeruen (eredeti[i])
        printf("\nA masolat masolas utan:\n%s", masolat);
        getch();
    }
</sxh>
==== 4. példa ====

Egy vektor elemeit a pointeraritmetika segitsegevel erjuk el, indexeles helyett.
<sxh c>
    #include <stdio.h>
    #include <conio.h>
    
    main()
    {
        double meretek[25];
        double min;
        int db,i,minindex;
    
        printf("A meretek kozul az erdekel minket, amelyik a 100-tol nagyobbak\n");
        printf("kozul a legkisebb\n\n");
        printf("Add meg a meresek szamat=");
        scanf("%d",&db);
        printf("\n\nAdd meg a mereteket:\n");
        
        for ( i = 0; i < db; i++ )
        {
            printf("\nAz %d. meret=",i);
            scanf("%lf",&meretek[i] );   // vagy (%lf",(meretek+i) )
        }
        
        for ( i = 0, min = 1.7E300; i < db; i++)
        {
            if ( *(meretek+i) > 100  &&  *(meretek+i) < min )
            {
                minindex = i;
                min = *(meretek+i);
            }
        }
        printf("\nA 100-tol nagyobbak kozul a legkisebb a %d indexu, erteke=%lf",
               minindex, *(meretek+minindex) );
    }
</sxh>